Gyümölcsfák ültetése II. – Ültetés és védelem

Zsilinszky Pál okl. kertészmérnök

Megtudhatjuk azokat a házikertben ajánlott fogásokat, amelyek hozzásegítenek, hogy, hogyha oda kerül a sor, bőséges termést szüreteljünk.

Gyümölcsfák ültetése

Előkészítés az ültetéshez

Ha úgy látjuk, hogy kicsit kiszáradtak a csemeték ültetés előtt fél-egy napig a törzs 1/3-áig áztassuk őket vízbe. Tavasszal mindenképpen ajánlott ezt megtenni. Ezután a sérült gyökereket az egészséges részig metsszük vissza, de a többit csak minimális mértékben, nem szabad indokolatlanul csonkítani! Gondoljunk arra, hogy ezzel lecsökkentjük a tavaszi újrakezdéshez szükséges tápanyagot! Sokan agyagpépbe mártják a fát gondolva arra, hogy így nem szárad ki. Ez nem feltétlenül szükséges, mert e nélkül is ugyanolyan jó eredést érhetünk el. Az ültetést olyan mélységbe végezzük, ahogy a fa a faiskolában volt. Sokan ültetnek jóval mélyebbre, ami különösen a nehéz, agyagos talajon helytelen. A pontos mélységet egy másfél méteres, a gödör fölé a talaj szintjére fektetett léccel állíthatjuk be.

Miután ültetéskor a gyökerekhez elegendő föld került, tapossuk meg, majd iszapoljuk be egy vödör vízzel, és ha a talaj beitta, temessük be, de ekkor már ne tapossuk meg. Őszi ültetéskor nyugodtan kupacoljuk fel, tavasszal viszont inkább tányérozzuk ki a rendszeres öntözés elősegítéséhez. Ha nem optimális időben ültetünk, – késő tavasszal, vagy ősszel túl korán – vagy idősebb fát ültetünk át, a fa törzsét és nagyobb ágait betekerhetjük nedvtartó szövettel, melyet öntözéskor benedvesítünk. A gyümölcsök közül az őszibarack szokott a legkönnyebben kiszáradni, ezért sokan inkább tavasszal ültetik. Ezért érdemesebb magunknak ősszel megvásárolni, a koronáig ferdén leföldelni és tavasszal elültetni, így elkerülhetjük, hogy az árudában tavaszig esetleg kiszáradjon a fa. Szeles helyeken az ültetésig szerezzünk be támasztókarókat, – fánként kettőt-hármat -, melyekhez minden irányból kössük ki azt.

Csemeték karózása

A karók csemetéhez rögzítésére nagyon ügyeljünk, mert a vékony madzag a szél hatására könnyen nagy sebeket okozhat, ezért széles gumit, vagy más anyagot használjunk erre a célra. Ha elég vastag rugalmas csőbe fűzzük a kikötőanyagot 8-as kötéssel, egy karóval is megoldhatjuk a biztonságos rögzítést. Rövid karókhoz is rögzíthetjük a fát, de ilyen esetben feltétlenül három cöveket használjunk. A támaszték anyagául legjobb a tölgy, akác vagy más keményfa. Ha csak fenyőkaróhoz jutunk feltétlenül kezeljük a földbe kerülő részét valamilyen fakezelő anyaggal, esetleg kissé égessük meg (szenesítsük). A karók hossza a törzsmagasság felett 50-60 cm legyen, mivel ennyi szükséges a biztonságos talajhoz rögzítéshez.

Ültetés utáni visszametszés

Ültetés után a fát bátran metsszük vissza, gondoljunk arra, hogy a gyökerei nagy részét elvesztett növénynek nem lesz elég energiája minden rügyét kihajtatni. Ezért a törzsmagasság feletti 4-5 oldalágat és a függőleges sudarat metsszük vissza felére, a többit tőből távolítsuk el. A vesszők legvégső rügye nézzen a talaj felé. Bekerítetlen, szarvas, nyúljárta helyeken a törzset és az alsó ágakat feltétlenül védjük műanyag hálóval, vagy pl. a törzsére spirál alakban körbetekert fóliacsíkokkal. Kritikus időben (hóborítás) vadriasztó szert is használhatunk. A Nevibes-t fagymentes időben egyszerű permetezővel kell kijuttatni a fa minden részére és 2-3 hónapig hatásos. A Vadóc zacskóit 1 méter magasan kell a kisebb fákra akasztani. 1 hónapig nyújt védelmet.